fortunalucky

Szerelem  (1971)

János politikai okokból börtönbe kerül az ötvenes években. Luca, a tanárnőként dolgozó fiatal felesége hűségesen várja férjét, miközben elhiteti anyósával, hogy a fia filmet forgat Amerikában, ezért leveleket és ajándékokat küld. Felhívják Luca figyelmét: ha nem akar bajba kerülni, jobban teszi, ha elválik. A család régi barátai félnek, ezért elzárkóznak a segítségre szoruló asszony elől. 1953-ban Jánost szabadon engedik. A hivatalos iraton a „Letartóztatás oka” kezdetű pontozott sor üresen maradt. Mire János kiszabadul, meghal az édesanyja, de Luca szeretettel fogadja. A házaspár újrakezdi az életet.

Szinbád (1971)

Lét és nemlét határán a haldokló Szindbád felidézi a múlt emlékeit: a régi ízeket, az idő állandóságát sugalló kisvárosok hangulatát és persze az életét meghatározó nők szerelmét. Az elmúlás és a halál árnyékolja be az emlékképeket: a temetői találkozások, az öngyilkos szerelmek, a siratóasszonyok – az elszalasztott lehetőségek, a félresiklott életek. Szindbád asszonyai nem csupán társadalmi pozíciójukban képviselnek sokféleséget, hanem a nőiesség, a szerelem, a szenvedély és az érzékiség különböző típusait is megjelenítik. A mesék világát idéző Setétke azért választotta ezt a nevet, hogy a sötétben is kedvese eszébe jusson, amikor nem látja őt. Fruzsina nem akarna élni, ha többé nem ragyog rá a szeretett férfi csillaga. A doktorné, Lenke, az újbóli találkozásnál leplezni igyekszik érzelmeit, mintha nem zaklatná fel a váratlan látogató megjelenése, pedig éveken át várt rá, és tervezgette a közös jövőjüket. Fanny számára Szindbád az utolsó fellángolás, vele szeretne élni vidéken, ám a férfi tudja, hogy ezt a nőt is el fogja hagyni. Florentinát egy temetőben látta és hódította meg. Az érzéki szépasszony kijelenti, hogy meghalna, ha Szindbád elhagyná. A kis virágáruslány azonban nem csupán beszélt a halálról, hanem ki is vetette magát az ablakon, ahonnan előtte egy szál virágot dobott kedvesének. Eldobta magától az életet Vendelin, a pincér felesége is. A derék Vendelin eleinte nem is tudja, hogy éppen az a férfi rabolta el tőle asszonya szerelmét, aki igazi ínyenchez méltó módon válogat az étlap kínálatából. A sok nő között csupán egyvalaki van, akihez hősünk állandóan visszatér: a zsörtölődő Majmunka, aki egykori szeretőből lett megértő és gondoskodó anyafigura. Szindbád utolsó utazása a film elején megjelenő lovas kocsin valójában a halálba vezet, amely egy templomban éri őt, egyszerre szimbolizálva az emberi élet múlandóságát és az örökkévalóságot.

Valahol Európában (1948)

A film a második világháború idején játszódik. Szereplői az árván, otthontalanul kóborló gyerekek, akik bandákba verődve járják az országot, és úgy tartják el magukat, ahogy tudják: élelmet lopnak. Hamarosan körözést adnak ki ellenük. Szerencséjükre találnak egy elhagyatottnak látszó várat egy kopár hegyen. Az azonban nem lakatlan, Simon Péter egykori karmester lakja, aki a világtól megcsömörödve, magányosan él itt. A gyermekek először idegenkednek a felnőttől, majdnem fel is akasztják őt, ám hamarosan megbarátkoznak vele, sőt meg is szeretik. Simon ugyanis nem hazudik nekik, és nem csapja be őket, mint a többi felnőtt. Sőt öntudatra ébreszti őket. Megtanítja nekik, hogy a szabadság a legfontosabb érték, melyhez minden embernek joga  van. Együtt hozzák rendbe a rozoga várat, közben a Marseillaise-t fütyülik. A gyermekek azonban lebuknak, és elfogatásukra több felnőtt is megindul. A szabadságukat nem kívánják feladni, harcolnak érte, és el is űzik a felnőtteket, ám harc közben egy puskalövéstől az egyik kisgyerek, Kuksi halálos sebesülést szerez. Kénytelenek bevinni őt a faluba, holott tudják, így elfogják majd őket. Kuksi ugyan meghal, ám Simon a városból olyan rendelkezést hoz, amely a gyermekeket felmenti a kényszerű rablásokból fakadó büntetések alól, sőt, a várat is az ő birtokukba adja.

Hyppolit, a lakáj (1931)

Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra sikeres lesz, gazdagságát azonban megkeseríti, hogy felesége egy grófi lakájt szerződtet, mert nagypolgári életet akar élni. Benedek mérnök inkognitóban tevékenykedik a szállítmányozásnál, hogy Schneider lánya, Terka közelében lehessen. Terkát egy jó családból származó férfihoz, Makács úrhoz akarja hozzáadni az úrhatnám mama. Az arisztokrata családoknál a szolgáló komornyik bevezetése újgazdagék háztartásába számos nevettető helyzetre ad alkalmat.

Megáll az idő (1982)

Budapest, 1956. november 4. Köves István és Bodor László az éjszaka leple alatt, a romos utcán elássák fegyvereiket. Köves vöröskeresztes teherautón elhagyja az országot. Felesége egyedül marad két fiával, Gáborral és Dinivel. A hatvanas évek elején megjelenik náluk a börtönből akkor szabadult Bodor. Ő lesz a család új feje. Gábor az orvosi egyetemre készül, bár tudja, hogy apja miatt nem sok esélye van a felvételre. Dini gimnazista, Szukics Magdába szerelmes, és a negyedikes Pierre-t bámulja. Az iskolabálokon rock and roll szól, Elvist bálványozzák és utánozzák. Dinit egyre mélyebb válságba sodorják bontakozó érzelmei, nevelőapja megalkuvó intelmei és a felnőtt világ sok más ellentmondása. Miután egy botrány miatt Pierre-t kizárják a gimnáziumból, egy lopott autón Dini és Magda is elindul vele Nyugatra.

Emberek a havason (1942)

Erdélyi havasok. Felhők, fenyők, kis ház. Itt él Csutak Gergely székely favágó a feleségével, Annával és Gergővel, a kisfiúkkal. A táj szépsége, a természet közelsége mégsem hoz töretlen boldogságot. A szép fiatalasszonyra szemet vet a munkaadó, míg férje távol van. Anna elmenekül, de  szakadékba zuhan, és meghal. Gergely halálos bosszút áll, megöli a felesége haláláért felelős személyt.  Bebörtönzik, de amikor újra lehull a hó és eljön a karácsony, megszökik, hogy ajándékot adhasson a kisfiának, a kicsi Gergőnek.

A kis Valentino (1979)

Egy fiatalember egyetlen napjába - egymást áthatva - történetek sora épül az őt körülvevő világról, amelyre nem tud megfelelő módon reagálni. Sz. László húsz év körüli fiatalember, kocsikísérő egy Pest környéki szövetkezetnél. Egyik nap, minden különösebb elgondolás nélkül, nem adja postára a rábízott hivatalos pénzküldeményt, a tizenötezer forintot. Nem tér vissza munkahelyére, hanem céltalanul útnak indul. Költekezni kezd, azt teszi, ami jólesik, hogy részesüljön mindabból, amiből eddig - pénzszűke miatt - kimaradt. Nosztalgiáját egy másfajta élet után mégsem tudja - egyetlen napra sem - beteljesíteni, mert nem tud élni a pénz adta lehetőséggel. Estére mindig elszórja az egészet, ezért minden egyes nap éppolyan üres és érdektelen marad számára, mint a többi. Utolsó útja - önszántából - a rendőrőrsre vezet.

Az én XX. századom (1989)

A XX. századdal egyszerre érkezik Magyarországra Dóra és Lili, az egymástól csecsemőkorukban elválasztott ikerpár, akik azóta is külön utakon járnak. Dóra egy könnyelmű szélhámosnő, Lili pedig anarchista. Egyszerre szállnak le az Orient expressről, de továbbra sem találkoznak. Z. úr, a különös arisztokrata külön-külön ismeri meg a két lányt, akik számára eggyé olvadva testesítik meg a Tökéletes Nőt.

Hannibál tanár úr (1956)

A tragikomédia főhőse egy jelentéktelen külsejű, apolitikus kisember: Nyúl Béla középiskolai tanár. Hannibál pun hadvezér halálának körülményeiről írott teljesen ártatlan tanulmánya miatt a politikai jobboldal, a fajvédő demagógia támadásának középpontjába kerül, amely végül is halálát okozza.

Apa (1966)

A film hőse Takó Bence, akinek gyerekkorában, 1945-ben meghalt az apja. Budapest romokban áll, vége az ostromnak. Roosevelt amerikai elnök halála miatt a házakon fekete zászló van, de a kisfiú azt hiszi, apukáját gyászolják, akit a kórház kertjében temettek el, mert orvos volt. Ábrándképeiben az Apa jelöltként indul a választásokon, május elsején felvonul vele a dísztribün előtt, sőt Apa képei már betöltik az egész teret. 1956-ban a tüntető tömegben látjuk; az egyetemen valaki megkérdezi, hogy ki volt valójában az apja, talán valamilyen funkcionárius. Takó Bence, hogy megfeleljen a benne élő apa-képnek, veszélyes feladatot vállal: elhoz a kollégiumból egy zászlót. Mire visszaér az egyetemre, a helyiség már tele van zászlókkal. A felesleges  hősködés, csupán Apa-utánzás volt, de azért megcsinálta. Takó és szerelme, Anni kabátján sárga csillag van, de mivel nincs rá szükség, a fiúról leveszik a jelvényt és nyilas sapkában, fegyverrel a kezében terelgeti az üldözötteket. Egy újabb epizódban Apát látjuk, amint fellép a háborúban szétlőtt, üresen álló villamosra; az arra járók megtolják a kocsit, egyre többen segítenek és szállnak föl rá, mások cédulákra írt üzeneteket ragasztanak az oldalára. Apa vezeti. Az egyetemisták kirándulásán Takó a vonatból egy állomás nevét pillantja meg: Adorjánpuszta. Hirtelen az emlékezetébe villan: itt született Apa. Végiglátogatja azokat, akik ismerték őt, es elkezdi keresni az Apa igazi arcát, de az emlékek már elmosódtak. A film végén halottak napja van, égnek a gyertyák, és Takó Bence a temetőben van az apja sírjánál.

Körhinta  (1956)

Pataki István azt tervezi, hogy kilép a biztos megélhetést jelentő termelőszövetkezetből, lányát, Marit pedig Farkas Sándor egyéni gazdához akarja feleségül adni, hogy egyesíthessék a földjeiket. A lány azonban Bíró Mátét szereti, akivel a szövetkezetben ismerkedett össze, ezért szembeszáll apja akaratával. Egy lakodalmi mulatság során Bíró és az indulatain uralkodni nem képes Farkas nyílt összetűzésbe keveredik, miután Mari és Máté önfeledten táncolnak egymással. Amikor Mari kijelenti apja előtt, hogy Mátét szereti, és nem hajlandó feleségül menni Farkashoz, Pataki baltával támad rá, mire a lány elmenekül otthonról. Összetalálkozik Mátéval, aki hazaviszi és közli az apával, hogy el akarja venni a lányát. Pataki beletörődik a dologba, és nem harcol tovább a lánya elhatározása ellen.

Szegénylegények  (1965)

A kiegyezés után gróf Ráday Gedeon a kormány megbízásából megkezdi az ország közbiztonságának újraszervezését. Többek között azon dolgozik, hogy a szegénylegényeket megtalálja, és ártalmatlanná tegye, akik az 1848-49-es szabadságharcban Rózsa Sándor betyárcsapatában harcoltak. Az elfogottakat az Alföldön, egy sáncban tartják fogva. Itt magánzárkákban és szabad ég alatt élnek a rabok, és a puszta földön alszanak. Egy tanyán a közelben folynak a kihallgatások. Bírósági tárgyalások, jogszerű ítélethozatal itt nem zajlik. A hatalom emberei megpróbálják egymás ellen kijátszani a fogvatartottakat. Gajdor, aki három embert ölt meg, besúgóvá válik, hogy mentse a bőrét. Miután fogolytársai szemében gyanússá válik, hiába kér védelmet a csendőröktől: azok nyitva hagyják éjjel a cellája ajtaját, és valaki megfojtja az árulót.  A film végén a hatalom katonái újonctoborzást szerveznek. Az egyik volt szegénylegény lovas tudását dicsérve megbízzák, hogy válogassa ki a volt betyárokat az újoncok közül, mert ezekből a legényekből szabadcsapatot alakítanak ki. Amikor valamennyien összegyűltek, kihirdetik Ferenc József császár és magyar király ítéletét:  Rózsa Sándor, a vezér kegyelmet kapott. A legények örömükben Kossuth-nótát énekeltek, de következett az ítélet második fele: a többiek meg fogják kapni a méltó büntetésüket, és életük elvesztésével lakolnak meg az engedetlenségükért.

A mozitörténelem egyik klasszikus filmbesorolása.

Patyomkin páncélos (1925)

Odessa  kikötőjében a munkások sztrájkolnak. A hajón matrózok egy csoportja Vakulincsuk vezetésével elhatározza, hogy csatlakoznak a sztrájkhoz. Másnap megtagadják, hogy egyenek a férges húsból készített ebédből. A hajó kapitánya a parancsmegtagadókra ponyvát dobat és lövetni akar rájuk, de a fedélzeten felsorakozott legénység átáll Vakulincsukék oldalára. A kialakult harcban a tiszteket lefegyverzik, a kapitányt lelövik, ám Vakulincsukot is halálos lövés éri. Holttestét partra szállítják és a mólón felravatalozzák, a város népe gyászolja. A kikötői lépcsőn gyülekező tömeg ellen katonaságot vezényelnek, esztelen mészárlás kezdődik. Válaszul a hajó ágyúi lövéseket adnak le a városi palotára. A flotta hajói felsorakoznak a lázadó hajó elfogására, ám azok matrózai is szolidárisak a Patyomkinnal, amely így győztesen kifuthat a tengerre, miközben felhúzzák rá a vörös lobogót. 

Aranyláz (1925)

A kis csavargó  Alaszkába utazik, hogy kivegye részét az aranylázból. Miután a rossz időnek köszönhetően egy elhagyatott területen fekvő kunyhóban lyukad ki egy aranymosóval és egy szökött rabbal együtt, a csavargó egy aranylázban izzó városkában találja magát, ahol elhatározza, hogy feladja az arany utáni kutatást. Ezek után elvállalja egy másik aranymosó kunyhójának a felügyeletét, és beleszeret egy magányos kocsmáros lányba, de szerelmét nem viszonozza. Hamarosan feltartóztatja az aranymosó, akivel korábban találkozott, aki amnéziás lett, és megkéri a csavargót, hogy találja meg az őt megillető aranyat.

Biciklitolvajok (1948)

A film a második világháborút követő években, külvárosi munkáskörnyezetben játszódik. Főhőse, Ricci szerencsésen munkához jut: plakátragasztó lehet, ha van hozzá kerékpárja. Feleségével kiváltják a zálogházba adott kerékpárt, helyette beadják a család ágyneműjét. Hajnalban Ricci munkába áll, ám plakátragasztás közben kerékpárját ellopják. Ettől kezdve a cselekmény a biciklitolvajok felkutatása körül forog. A rendőrségen Riccit közönyösen fogadják, tőlük nem sokat várhat; a szakszervezettől sem kap többet biztató szavaknál. Másnap kisfiával a szemetesek segítségét kéri, majd autón folytatja a keresést. Végül az utcán utoléri a tolvajt, ám a fiatalember tagad, a tömeg pedig a pártjára áll. A gyerek menti meg a helyzetet, rendőrért szalad. Ricci mégsem tesz feljelentést, mert a fenyegető tömeggel szemben egyedül marad, és mert amúgy sincs bizonyíték. Hazaküldi fiát, majd a stadion elől maga is ellop egy biciklit. Azonnal rajtakapják, de a visszafutó kisfiára tekintettel elengedik. A síró gyerekkel elindul hazafelé.

Jeanne d’Arc szenvedései  (1928)

Johanna (Jeanne d’Arc) az egyházi törvényszék előtt áll. A küldetéséről faggatják, és ő válaszolgat, – a kérdéseket és a válaszokat az állandóan közbevágott feliratok közvetítik a nézőnek. Johanna nem tartja illetékesnek a bírákat, de kérését, hogy a pápa elé járulhasson, nem teljesítik. Ezután kihallgatói hamis levelet fogalmaznak, és a cellában felolvassák neki „a király levelét”, hogy valljon. Johanna azonban nem törik meg. A vallatás folytatódik; Johanna elmondja, hogy Isten egy nagy győzelem kivívásával fogja őt megszabadítani, és üdvözülni fog. Férfiruhát visel, így nem engedik misére, de női ruhát csak célja elérése után lenne hajlandó fölvenni. Bírái szerint Johanna látomásait a sátán sugallta. A beismerő vallomást kínvallatással próbálják kikényszeríteni; a kínzóeszközök láttán Johanna elájul, de nem törik meg. Máglyahalállal fenyegetik. Ha ezt vállalja, akkor nem teljesítheti a küldetését, ezért ítészei kiviszik a temetőbe, ahol végül aláírja a beismerő vallomást, de cellájába visszatérve ráébred, hogy csak félelmében tette. Johanna visszavonja vallomását, és vállalja a máglyahalált. A keresztet magához szorítva lép fel a máglyára, a tüzet meggyújtják. A nép fellázad, de a lázadást a katonák letörik, Johanna pedig elég a máglya tüzében.

A nagy ábránd  (1937)

A cselekmény az I. világháború idején játszódik. Egy német hadifogolytábor foglyai szokásos hétköznapjaikat élik. Lesik a háborús híreket, színielőadásra készülnek, alagutat ásnak a tervezett szökéshez. Köztük van Maréchal hadnagy, a munkásemberből lett pilóta és de Boëldieu százados is, akiknek repülőgépét lelőtték. Boëldieu előkelő származása miatt kissé idegenkedik a vegyes összetételű társaságtól, de az alagútásásban ő is kénytelen részt venni. Mire az alagút elkészül, a szökés meghiúsul: a másik táborba, egy régi vár falai közé szállítják őket. A sebesülése miatt nyakmerevítőt viselő halk szavú arisztokrata, von Rauffenstein táborparancsnok udvarias beszélgetéseket folytat az ugyancsak arisztokrata Boëldieu-vel, miközben a három másik francia tiszt újabb szökési terveket sző. Boëldieu márki méltóságán alulinak tartja a szökést, de fogolytársainak segít. Mialatt az elképedt von Rauffenstein a várfalon furulyázgató Boëldieu-t próbálja rábeszélni és végül kénytelen lelőni, a többiek megszöknek. Maréchal és a sebesült Rosenthal – bécsi zsidó bankárcsalád fia – útközben összevesznek, ám Maréchal visszatér sebesült társáért, és egy német nő tanyáján együtt bújnak el. Az asszony és Maréchal között szerelem szövődik, de a férfi nem maradhat sokáig. Végül a két szökevénynek sikerül átjutnia a határon, és új életet kezdenie.

Gyilkos arany (1924)

A történetben egy kedves lány neghódít egy jólelkű, ám csúnya fogorvost, aki a házasság után megváltozik. Kapzsi lesz, elrejti a férje pénzét. A fogorvos inni kezd, és egy veszekedés hevében megöli a nejét. A fogorvos elmenekül az igazságszolgáltatás elől, egy sós sivatagba, ahol összekerül  egy régi riválisával , akit szintén megöl, és végül víz hiányában ,  egy nagy rakás arany tarsaságában pusztul el a nagy semmiben.

Türelmetlenség (1916)

Négy eltérő társadalmi korszakban játszódó történetet állít egymás mellé. Az első epizód Jézus korában játszódik. A következő történet az ősi Babilonban, a királyt elárulják a vallási szekták betiltása miatt, majd a Szent Bertalan-éj következik, amelyben IX. Károly anyja tanácsára lemészároltatja a francia protestánsokat. Legvégén pedig egy modern történetbe kerülünk, a fiút, akit ártatlanul gyanúsítanak társa meggyilkolásával, az utolsó pillanatban mentik meg szerettei a kivégzéstől.

Aranypolgár (1941)

A film egy Charles Foster Kane nevű sajtómágnás történetét beszéli el. Kane-t anyja még gyerekkorában egy chicagói bank vezetőjének, Walther Thatchernek a gondjaira bízza egy aranybányáért cserébe. Anyja cselekedetének eredeti okát nem lehet tudni, talán a legjobbat akarja fiának, de az is lehet, hogy egyszerűen nem szereti. Kane 25 évesen megörökli szülei vagyonát, amiből később megveszi a The Inquirer című helyi lapot. Az egész országra kiterjedő sajtóbirodalmat hoz létre és feleségül veszi az elnök unokahúgát, ami által Amerika egyik legbefolyásosabb és leghíresebb embere válik belőle. Kormányzónak jelölteti magát, azonban sikeres politikai pályafutása kudarcba fullad, amikor az ellenzék leleplezi egy Susan nevű kóristalánnyal folytatott titkos szerelmi viszonyát. Kane elválik feleségétől, hogy elvehesse Susant, majd a Xanadu nevű, hatalmas palotájába költöznek, amelyet a sajtómágnás lassanként megtölt egyre nevetségesebbé váló gyűjtőszenvedélyének zsákmányaival. Hosszú, boldogtalan házasság után, a második felesége elhagyja. Kane magányosan, összetörten fejezi be életét. Halála előtti utolsó szava, a „rózsabimbó”.

Az utolsó ember (1924)

Berlini szálloda. Az öreg portás  egy nehéz bőröndöt cipel be az utcáról. Amikor megpihen, a szállodaigazgató meglátja és följegyzi magának. Az öreg portás egyenruhában megy haza egy kopottas bérházba; a lakók tisztelik, becsülik. Reggel azonban a szállóba érve a helyén már egy fiatal portást talál. A szállodaigazgató magához rendeli és átad neki egy írást, ebben új helyét az illemhelyen jelöli ki. Egyenruháját leveszik, helyette fehér kabátot adnak rá. Elkeseredve indul új helyére. A munkanap végén kilopja addigi díszes egyenruháját a szekrényből, ebben megy haza, hiszen ma van a lánya esküvője. A lakodalomban vidáman, tisztelettel köszöntik, az alkohol hatása alatt vizionál, most is portásnak képzeli magát. Reggelre beadja az egyenruhát a csomagmegőrzőbe. Szállodai új beosztását, a munkát a mosdóban álmosan, megtörten viseli. Az ebédet hozó házvezetőnője megtudja és hazasietve gyorsan elmondja az újságot, hogy az öreg elvesztette korábbi beosztását; a pletyka rögtön szárnyra kap. Este a házban kigúnyolják, a lánya is csalódottan fogadja a megtört öregembert. Elmegy otthonról és a csomagmegőrzőből visszaviszi az egyenruhát a szállodába, majd bevánszorog a mosdóba. Az éjjeliőr részvéttel követi. A történet azonban szerencsés véget ér: egy újsághírből megtudjuk, hogy a szálló egyik vendége végrendeletében egy millió márkát hagyott az egykori portásra. Az öreg ember – most már elegáns ruhában – a szálloda éttermében ebédel, leül hozzá a barátja, az éjjeliőr is, majd a szálloda előtt várakozó díszes hintóba beszállnak és elhajtanak. 

Dr. Caligari (1919)

A film az őrült Dr. Caligariról és hűséges alvajáró szolgájáról, Cesaréről szól. A párost több, a német hegyekbeli Holstenwall falujában történt gyilkossággal is kapcsolatba hozzák. A film az egyik legkorábbi példája a "történet a történetben" technikának, az eseményeket Francis elbeszélésében mutatja be. A narrátor, Francis és barátja, Alan megtekintik a falu karneválját, ahol észreveszik Dr. Caligarit és az alvajáró Cesarét, akit az orvos látványosságként mutat be. Caligari azzal kérkedik hogy Cesare bármilyen kérdést meg tud válaszolni. Amikor Alan megkérdezi tőle, hogy mennyi van hátra az életéből, Cesare azt mondja, hogy másnap pirkadatkor meg fog halni, és a jóslat valóra is válik. Francis, barátnőjével Jane-nel elkezd kutatni Caligari és Cesare után, aminek eredményeképp Cesare elrabolja Jane-t. Caligari megparancsolja Cesarének, hogy ölje meg Jane-t, de a hipnózis alatt álló szolga megkönyörül Jane-en, akinek szépsége elbűvöli. Cesare elhurcolja Jane-t, aminek következtében a falu lakossága üldözőbe veszi. Francis kideríti, hogy Caligari valójában a helyi őrültek házának az igazgatója, és hogy megszállotja egy középkori történetnek, amelyben egy Dr. Caligari nevű egyén egy alvajárót használt gyilkosságaihoz. Cesare az üldözésben meghal, és a falubeliek rájönnek, hogy Caligari Cesare bábuhasonmását használta Francis eltérítésére. Miután Caligarit szembesítik asszisztense halálával, teljesen összeomlik, és felfedi mániáját, ami után bezárják saját elmegyógyintézetébe. A csavaros befejezésből kiderül, hogy Francis visszaemlékezése valójában fantázia. A férfi, akiről azt állítja, hogy Caligari, igazából elmegyógyintézetbeli orvosa, aki Francis lecsillapítását követően kijelenti, hogy meg tudja gyógyítani őt.

Anya (1926) 

Föld (1930)

Az Oscar-díjat 1929 óta adják át, tehát a legelső díjátadó gálát 88 évvel ezelőtt rendezték meg Los Angelesben. A díjátadás estéjén a meghívott vendégek zene és ováció kíséretében vonulnak be a vörös szőnyegen a Kodak Színházba. Az estélyen a sztárok híres divattervezők pompás ruhakölteményeit öltik magukra. Az eseményt több száz televíziós csatorna sugározza az egész világon.

Az első 15 díjátadó ünnepségeket a Hollywood Roosevelt Hotelben,  és a Biltmore szállodákban rendezték. Az első díjátadás a média jelenléte nélkül zajlott, míg a második évben olyan lelkesedés várta az ünnepséget, hogy egy egyórás élő rádióadás közvetítette az eseményt. Az első televíziós közvetítés 1953. március 19-én volt volt, a hollywoodi RKO Pantages színházból. 1966-ban  színesben vetítették. 1969-re pedig több mint 200 országban közvetítették élőben a ceremóniát.

Oscar végső elfogadott alakját George Stanley öntötte agyagba, bronzba és takarta be 24 karátos arannyal. A szoborból 12 példányt készített. A munkáját ötszáz dollárral honorálták. A szobor neve 1931-ben született meg. Egy anekdota szerint Margaret Herrick, az Amerikai Filmakadémia első könyvtárosa a legelső munkanapján körbejárta a házat, és közelről megvizsgálta a kis szobrocskát, és nézegetés közben megállapította, hogy a szobor nagyon hasonlít a nagybátyjára, a texasi Oscar Pierce-re. Évente 50 szobrot készítenek. A szobor tömege 3,856 kg, magassága 34,3 cm. Előállítási ára 500 dollár.

Az Akadémia becslései szerint évente mintegy 1 milliárdan kísérik figyelemmel az eseményt. Az Akadémia éves költségvetését teljes egészében az esemény reklámbevételei adják. A ceremóniát 1976-ig az NBC később az ABC közvetítette. Az Oscar-gála az egyetlen díjkiosztó, amit élőben közvetítenek az USA teljes területén, keleten élőben adják, nyugaton pedig 3 órával késleltetve.

Az Oscar-díjra jelölés kritériuma, hogy a jelölendő filmnek a megelőző naptári év valamelyik napján kell forgalomba kerülnie Los Angelesben. A filmnek el kell érnie a 40 perces („feature-length”) hosszúságot. A filmnek hozzáférhetőnek kell lennie 35 mm-es vagy 70 mm-es  filmen vagy egy 24/48 fps-es progressive scan digitális filmen legalább 1280×720 pixel felbontásban.

1929-ben az első Oscar-gála egy ünnepi vacsora keretében rendezték meg a Hollywood Roosevelt Hotelben. 1930-tól 1943-ig az eseményt váltakozva két helyszínen tartották: az Ambassador Hotelben a Wilshire Boulevard-on, és a Biltmore Hotelben Los Angeles belvárosában. 1944-től 1946-ig a Grauman's Chinese Theatre, majd 1947-től 1948-ig a Shrine Auditorium szolgált a díjátadó gála helyszínéül. A 21. Oscar-gálát 1949-ben Hollywoodban, a Melrose Avenue-n található Academy Awards Theatre-ben tartották, amely a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia központja is. 1950-től 1960-ig a hollywood-i Pantages Theatre-ben adták át a díjakat. A gála 1961-ben a california-i Santa Monica Civic Auditorium-ba költözött. 1969-ben az akadémia a gálát Los Angeles-be helyezte vissza,  a Dorothy Chandler Pavilion-ba, ami a Los Angeles County Music Center-ben található. 2002-től a Kodak Színház (napjainkban Dolby Színház) az esemény helyszíne.

Bollywood a világ egyik legnagyobb filmgyártó központja Indiában. Az elnevezés Mumbai régi nevének, Bombaynek és az amerikai filmgyártás fellegvárának, Hollywood nevének összevonásával keletkezett az 1970-es években. Az elnevezés alapja a Tollywood volt, amelyet egykor a Nyugat-Bengáliai mozira használtak. 1932-ben Tollywood volt a bengáli filmipar központja, székhelye Tollygunge-ban van. 1913-ban készült el az első olyan némafilm, amelyet teljes egészében Indiában gyártottak.

Bollywood Hollywood fő vetélytársa, ugyanis itt is rengeteg nagybevételt hozó film készül évente. 

A Bollywood egy indiai tánc elnevezése is, amely a klasszikus Bharatanatyam és az Odisszi templomi táncok alaplépéseit, a mudrák (kézjelek) jelentéseit, a jellegzetes indiai kar, láb és fej pozíciókat, a klasszikus balett elemeit, néhány hastánc mozdulatot és a showtánc elemet ötvözi. 

Hollywood Californiában Los Angeles mellett található. A filmgyártás központja a siker, a pénz és a csillogás szinonimája. Eredetileg Hollywoodlandnak hívták, amit 1949-ben rövidítettek le Hollywoodra.  A név eredete vitatott. Az egyik tézis szerint a környéken nagy számban fellelhető, burjánzó kaliforniai magyalról (vörös bogyós cserje), a másik változat szerint Hollywood első tulajdonosának a feleségétől származik, aki a vonaton megismerkedett egy gazdag öreg hölggyel, aki a saját Hollywood nevű szülővárosát magasztalta neki. Egy harmadik forrás szerint a Wilcox-házaspár egy chicagói barátja otthonáról, nyaralójáról választotta a nevet.

Nagy költségvetésű kasszasikereket (blockbuster) készítenek. 

Az első hollywoodi stúdiót 1911-ben építette a Nestor filmcég, de Hollywood felvirágoztatása Cecil B. DeMille nevéhez fűződik. 1912-ben már 15 bejegyezett filmcéget tartottak nyilván. Híres hollywoodi filmstúdiók: Dreamworks Pictures, Columbia Pictures-Sony, Metro-Goldwyn-Mayer, Paramount Pictures, Warner Brothers, Walt Disney, Pixar, Castle Rock Entertainment, Lionsgate, Universal Studios, 20th Century Fox.