fortunalucky

A lottó szerencsejáték, neve az olasz lotto ('rész, részesedés') szóból eredeztethető. A sorsjátékok első leírásai Flandriából, Brügge városából származnak. De a mai is ismert lottó őse két olasz városban Velencében és Genovában alakult ki, e két város választási politikájának mintájára jött létre. 

Velencében 1528-tól Andrea Dória félévente "parlamenti sorsolásokat" szervezett, amelyben a városi tanácsba sorsolással választották ki a képviselőket. Egy 1576-os adatok szerint 120 jelentkezőből sorsoltak. A jelentkezők nevét kinyomtatták egy papírlapra, amelyhez 1-től 120-ig terjedő sorszámokat sorsoltak. A kandidálók sorsolása, az öt a 120-ból, nyilvános volt. A kisorsolt személyek lettek a városi tanács új képviselői. 

Genova városállam öttagú nagytanácsa, a szenátorok kormányzó testülete, minden évben előbb 120, később 90 jelölt közül, sorsolás útján választotta ki az új szenátorokat. A szervezők házról-házra jártak szavazóurnákkal, a városi polgárok pedig fogadásokat kötöttek az öt új szenátor ismeretlen személyére, és aki legalább két új tanácstag nevét eltalálta, azonnali pénzjutalomhoz jutott. A legtöbb pénzt az a fogadó nyerte, aki mind az öt újdonsült szenátor nevét előre megjósolta. 

Benedetto Gentile szenátor javasolta először a városvezetésnek, hogy a játék hivatalos jelleggel bírjon, és a jövedelme pedig szolgálja az állam céljait.  Az olasz városállamokban lottériák nyíltak. A 90 szenátorjelölt neve helyett eladósorba került szegény lányok kerültek fel a versenylistára, és a kisorsolt 5 szerencsés menyecske gazdag hozományt kapott. Az első lottósorsolást  állami rendezésben 1620-ban, Genovában  tartották meg. 1750-ben Szardínia kivételével az itáliai félsziget minden államában lottóztak.

A XVIII. század közepére a lottó az egész világon elterjedt, az Amerikai Egyesült Államokban  is. (1776-ban az amerikai függetlenségi háború idején.)  A XVII-XVIII. században átterjedt Spanyolországba. A portugálok már a XVII. századtól szerveztek állami sorsolásokat, de nem volt megfelelő a számukra, ezért 1805-ben átvették a  számokra történő fogadási rendszert.  A genovai rendszerű lottót az 1751-ben honosították meg az osztrák és cseh örökös tartományokban, viszont Berlinben és Magyarországon csak 1763-ban. 
 

A szerencsejáték nem ismeretlen fogalom az ember számára. Nagyjából egy idős az emberiség történelmével, hiszen számtalan irodalmi alkotásban megjelenik a szerencsejátékos  (hazárdőr) figurája. A szótár szerint olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy bizonytalan kimenetelű esemény végeredményére. A játék célja az esemény kimenetelének eltalálása és további pénz nyerése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték zéró összegű játék, mivel a résztvevők csak egymás kárára növelhetik nyereményeiket. A 15. században  Európában, Flandriában, Brügge városában alakult ki, és kezdetben sorsjátéknak hívták. 
Fajtái:
- Kaszinojátékok (huszonegy, póker, rulett, kocka, keno, félkarú rabló...stb.)
- Állami szerencsejátékok (lottó, kenó, sorjegy, Amerika és Anglia: bingó, Távol-Kelet: Mah-Jong)
- Sportfogadás (lóverseny, kutyafuttatás, kakasviadal...stb.)

A szenvedélyes szerencsejátékos fő ismérve az egyre több  és több játék, az egyre nagyobb és nagyobb tétekben. A szerencsejáték rabja, mert újra és újra sikertelenül próbálkozik azzal, hogy abbahagyja és kiszálljon egy vesztésre álló játszmából. Nem tud nemet mondani, ezért minél több pénzt bukik. Nyugtalan, ingerlékeny, makacs, de valójában  a magánéleti problémák elől menekül, újra és újra játékasztalhoz, és nem számít neki, hogy nyereséges vagy veszteséges számára. Ha nyer rendkívül felhangolt, ha veszít éppen az ellenkező véglet figyelhető meg nála, rendkívül lehangolt, de a családja nem tud róla. Azzal ámítja saját magát és az őt körülvevő környezetet, hogy tudja uralni, de valójában már régen elvesztette a kontrollt és fogalma sincs, hogy mennyi pénzt hagy a kaszinóban. 
Hazudik a családjának, az ismerőseinek és eltitkolja előlük, hogy mennyit költ szerencsejátékra. Annyira a nyerés megszállottjává válik, hogy még bűncselekményt is hajlandó lenne elkövetni a cél érdekében,  hogy tovább játszhasson. Kockáztatja az állását, adósságot halmoz fel, pénzt kér kölcsön az ismerőseitől, a rokonaitól és minden megtakarításat szerencsejátékra költi. A szerencsejáték-függőségben szenvedő embernek minden érdeklődése a szerencsejátékra terjed ki. Nem tud szabadulni a témától, mert minden gondolatát a nyereményszerzés tölti  ki. Folyton-folyvást a nyerési esélyeit latolgatja, a nyereményeivel dicsekszik, mert kizárólag ez az egyetlen téma, ami kívül-belül felvillanyozza. Az egész  életét a szerencsejáték űzése tölti ki: erről beszél, ezzel foglalkozik, eladósodik miatta. A szerencsejáték pótcselekvés számára, mert hiányérzetet elégít ki benne, a függő ember ugyanis  „nyerni akar – bármi áron”, a nyerés reménye és esélye nyújtotta izgalomra vágyik, és ez az attitűd teljes egészében meghatározza, e nélkül ugyanis unalmasnak és céljavesztettnek érzi az életét.
A szenvedélyes szerencsejátékos viselkedésére specifikusan jellemző, hogy  gyakran egy konkrét játékfajtára specializálódik, pl.:  az online tippmixest hidegen hagyja a sorsjegy vagy a kártya nyújtotta izgalom, de kivételek mindig akadnak. A játékszenvedély elsősorban a férfiakat érinti, mert az izgalom keresése és az extrém izgatottság fokozása (kockázatkereső magatartás) az erősebb nem tagjaira jellemző. A szerencsejáték-függőség azonban  nem egyik napról a másikra alakul ki, hét év intenzív játékban töltött idő kell ahhoz, hogy a függő felismerje a játékszenvedélyét. A kutatások azt is megállapították, hogy az alacsonyabb intelligenciájú emberek hajlamosabbak a függőségre, de magasabb intelligenciájú emberekben is kialakulhat, akik mindenben rendszert látnak, és olyan összefüggéseket, esélyhalmazokat fedeznek fel, amely azt indukálja számukra, hogy nyerni tudnak a játékokon, mert előbb-utóbb megrakják a nyertes tétet, amely mindent visz.

• Szerencse próbálva jó.
• Jó szerencse a kevélység anyja.
• Szerencse ha szolgál, még ne tartsd szolgádnak. 
• Veszett a szerencse, hol megszűnik a reménység.
• Síkos sarka vagyon a szerencsének.
• Kereken fordul az ember szerencséje.
• A szerencse nádszál, könnyen eltörik.
• Szerencse ritkán jár kevélység nélkül.
• Mit a természet nem adott, megkínálhat vele a szerencse. 
• Derék állapot a szerencsén feküdni. 
• Senki sem tudja előre, hogy a szerencse kinek fog adni. 
• Tarts a szerencsétől, ha nagyon hízeleg.
• Mindenhez szerencse kell, még a lólopáshoz is.
• Úgy dicsérik a szerencsét, amint szolgál.
• Jövő-menő vendég a szerencse.
• Bátor szivekkel társalkodik a szerencse.
• Jobb egy marok szerencse, mint egy zsák ész.
• Urat szolgájától a szerencse választja.
• Nagyurakkal is játszik a szerencse.
• Ritkán bánik emberrel halkan a szerencse.
• Szerencse a mankót utána hajítja.
• Vastag reménységet is megejt a szerencse.
• Nem jó szerencse az, melyet el nem bírhatsz.
• Sima farkú a szerencse, hol futja, hol kergeti az embert.
• Forgó a szerencse, nincs állandó kincse.
• Nem alku a szerencsének hízelegni. 
• Ritka a nagy szerencse kis kevélység nélkül.
• Nem tudja becsülni a szerencsét, ki soha nem volt szerencsétlen.
• Méltó a szerencse áldomására.
• Szerencsésnek mindenki  társa akar lenni.
• Malaca van
• Mákja van
• Bátraké a szerencse                                    
• A szerencse üvegből van: mikor a legszebben ragyog, akkor törik el.
• A szerencse forgandó.
• A szerencse szárnyon jár, akire száll, az jól jár.
• A szerencse vak.
• A szerencsét üstökön kell ragadni.
• Könnyen táncol az, akinek a szerencse muzsikál.
• Mindenki  a maga szerencséjének a kovácsa.
• Nincs nagyobb szerencse, mint a jó házasság.
• A Szerencse  kerekén okosan ülj!
• Egyszer mindenkire rámosolyog a szerencse.
• A szerencse olyan, mint a nő, kívánni kell.
• A szerencse a jószerencse és a balszerencse keveréke. Ahogy mondják, a jószerencse és a balszerencse ugyanannak a kötélnek a rostjai.
• A szerencse az ismeretlen keveredése a tudással, ösztönnel, képzelettel és előrelátással.
• A szerencse elfárad, ha sokáig tart valakit a vállán.
• Hamarabb szerencsés a merész, mint az arra érdemes.
• A szerencse a lazáknak kedvez.
• Az egyetlen biztos dolog a szerencsében az, hogy meg fog változni.
• A szerencséhez az is hozzátartozik, hogy az ember felismerje, amikor az útjába kerül.
• A szerencse nem más, mint a felkészültség találkozása a lehetőséggel.
• Hogyha nekünk a jó szerencse van megírva, magától is bekopog a házunkba!
• Az esély nem szabályokon és elveken múlik, hanem a szerencsén. Akinek szerencséje van, az nyer.
• A szerencse nem véletlen.
• A szegény embernek  a szerencséje is szegény.
• Barátot szerencse hoz, a szükség próbál. 
• Bolondnak kedvez a szerencse.
•  Ritka madár a jó szerencse.
• A jó mesterséghez szerencse is kell.
• A jó szerencse anyja a kevélységnek.
• A szerencsének ajándéka álomkincs.
• Gyűrűt váltott a szerencsével.
• Hitvány szerencse, melynek nincs irigye.
• Markában volt a szerencse.
• Olyan a szerencse, mint forgó Velence.
• Próba szerencse: aki mer, az nyer.
• Szerencsefia.
• Szerencse kereke.
• Tenyerén hordozza a szerencse.
• Üldözőbe vette a szerencse.
• Zsidóval találkozni szerencsét jelent. 

Az emberiség időtlen idők óta szerencsét tulajdonít bizonyos tárgyaknak, amelyekről az a feltételezés alakult ki a köztudatban, véletlenül vagy tudatosan,  hogy bőséget, gazdagságot, sikert, áldást hoznak az ember életébe.  Az ember természeténél fogva hajlamos hinni a hiedelmekben, a csodákban, a véletlenekben, amelyek valamikor egy-egy mitikus tárgyhoz kapcsolódtak, amelyek idővel bekerültek a kultúrtörténeti hagyományba, ami szájhagyomány útján generációról generációra továbböröklődött. Ezek közül a legismertebb a négylevelű lóhere és a mosolygós Buddha-szobor.  De nem árt tudni, hogy a szerencsetárgyak kultúránként változnak, hogy melyik kultusznak, éppen mik a szerencsét hozó bálványai, idoljai, mandalái, amulettjei és állatai. Pl.: India: tehén, Egyiptom: macska

Egyéb szerencseszimbólumok:

- makk (normannok idején Angliában a szerencse és gazdagság jelképe volt)

- Fatima keze (az iszlám világban a szerencse attribútuma)

- felfelé néző lópatkó

- Három kulcs egy kulcscsomón

- Wizard csillag (ötágú csillag)

- Koi hal

- Kínai ló (aranyhal)

- Integető macska

- Kínai ökör

- Fehér daru

- Háromlábú szerencsebéka, pénzérmével a szájában

- Elefánt (ormánya felfelé néz)

- Kéményseprő

- Katicabogár

- Gomba

- Malac, disznó, vaddisznó

- Teknős

- Kissé hosszúkás álló tükör (megsokszorozza a gazdagságot)

- Szerencsét hozó bambusz

- Rózsakvarcból készült tárgyak

- Kristályok

- Csobogó szökőkút ( A vízhez a pénz, a gazdagság, a bőség szimbolikája társul a kínai felfogásban.)

- Szerencsetalizmán

- Kínai pénzérme