Szerelem  (1971)

János politikai okokból börtönbe kerül az ötvenes években. Luca, a tanárnőként dolgozó fiatal felesége hűségesen várja férjét, miközben elhiteti anyósával, hogy a fia filmet forgat Amerikában, ezért leveleket és ajándékokat küld. Felhívják Luca figyelmét: ha nem akar bajba kerülni, jobban teszi, ha elválik. A család régi barátai félnek, ezért elzárkóznak a segítségre szoruló asszony elől. 1953-ban Jánost szabadon engedik. A hivatalos iraton a „Letartóztatás oka” kezdetű pontozott sor üresen maradt. Mire János kiszabadul, meghal az édesanyja, de Luca szeretettel fogadja. A házaspár újrakezdi az életet.

Szinbád (1971)

Lét és nemlét határán a haldokló Szindbád felidézi a múlt emlékeit: a régi ízeket, az idő állandóságát sugalló kisvárosok hangulatát és persze az életét meghatározó nők szerelmét. Az elmúlás és a halál árnyékolja be az emlékképeket: a temetői találkozások, az öngyilkos szerelmek, a siratóasszonyok – az elszalasztott lehetőségek, a félresiklott életek. Szindbád asszonyai nem csupán társadalmi pozíciójukban képviselnek sokféleséget, hanem a nőiesség, a szerelem, a szenvedély és az érzékiség különböző típusait is megjelenítik. A mesék világát idéző Setétke azért választotta ezt a nevet, hogy a sötétben is kedvese eszébe jusson, amikor nem látja őt. Fruzsina nem akarna élni, ha többé nem ragyog rá a szeretett férfi csillaga. A doktorné, Lenke, az újbóli találkozásnál leplezni igyekszik érzelmeit, mintha nem zaklatná fel a váratlan látogató megjelenése, pedig éveken át várt rá, és tervezgette a közös jövőjüket. Fanny számára Szindbád az utolsó fellángolás, vele szeretne élni vidéken, ám a férfi tudja, hogy ezt a nőt is el fogja hagyni. Florentinát egy temetőben látta és hódította meg. Az érzéki szépasszony kijelenti, hogy meghalna, ha Szindbád elhagyná. A kis virágáruslány azonban nem csupán beszélt a halálról, hanem ki is vetette magát az ablakon, ahonnan előtte egy szál virágot dobott kedvesének. Eldobta magától az életet Vendelin, a pincér felesége is. A derék Vendelin eleinte nem is tudja, hogy éppen az a férfi rabolta el tőle asszonya szerelmét, aki igazi ínyenchez méltó módon válogat az étlap kínálatából. A sok nő között csupán egyvalaki van, akihez hősünk állandóan visszatér: a zsörtölődő Majmunka, aki egykori szeretőből lett megértő és gondoskodó anyafigura. Szindbád utolsó utazása a film elején megjelenő lovas kocsin valójában a halálba vezet, amely egy templomban éri őt, egyszerre szimbolizálva az emberi élet múlandóságát és az örökkévalóságot.

Valahol Európában (1948)

A film a második világháború idején játszódik. Szereplői az árván, otthontalanul kóborló gyerekek, akik bandákba verődve járják az országot, és úgy tartják el magukat, ahogy tudják: élelmet lopnak. Hamarosan körözést adnak ki ellenük. Szerencséjükre találnak egy elhagyatottnak látszó várat egy kopár hegyen. Az azonban nem lakatlan, Simon Péter egykori karmester lakja, aki a világtól megcsömörödve, magányosan él itt. A gyermekek először idegenkednek a felnőttől, majdnem fel is akasztják őt, ám hamarosan megbarátkoznak vele, sőt meg is szeretik. Simon ugyanis nem hazudik nekik, és nem csapja be őket, mint a többi felnőtt. Sőt öntudatra ébreszti őket. Megtanítja nekik, hogy a szabadság a legfontosabb érték, melyhez minden embernek joga  van. Együtt hozzák rendbe a rozoga várat, közben a Marseillaise-t fütyülik. A gyermekek azonban lebuknak, és elfogatásukra több felnőtt is megindul. A szabadságukat nem kívánják feladni, harcolnak érte, és el is űzik a felnőtteket, ám harc közben egy puskalövéstől az egyik kisgyerek, Kuksi halálos sebesülést szerez. Kénytelenek bevinni őt a faluba, holott tudják, így elfogják majd őket. Kuksi ugyan meghal, ám Simon a városból olyan rendelkezést hoz, amely a gyermekeket felmenti a kényszerű rablásokból fakadó büntetések alól, sőt, a várat is az ő birtokukba adja.

Hyppolit, a lakáj (1931)

Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra sikeres lesz, gazdagságát azonban megkeseríti, hogy felesége egy grófi lakájt szerződtet, mert nagypolgári életet akar élni. Benedek mérnök inkognitóban tevékenykedik a szállítmányozásnál, hogy Schneider lánya, Terka közelében lehessen. Terkát egy jó családból származó férfihoz, Makács úrhoz akarja hozzáadni az úrhatnám mama. Az arisztokrata családoknál a szolgáló komornyik bevezetése újgazdagék háztartásába számos nevettető helyzetre ad alkalmat.

Megáll az idő (1982)

Budapest, 1956. november 4. Köves István és Bodor László az éjszaka leple alatt, a romos utcán elássák fegyvereiket. Köves vöröskeresztes teherautón elhagyja az országot. Felesége egyedül marad két fiával, Gáborral és Dinivel. A hatvanas évek elején megjelenik náluk a börtönből akkor szabadult Bodor. Ő lesz a család új feje. Gábor az orvosi egyetemre készül, bár tudja, hogy apja miatt nem sok esélye van a felvételre. Dini gimnazista, Szukics Magdába szerelmes, és a negyedikes Pierre-t bámulja. Az iskolabálokon rock and roll szól, Elvist bálványozzák és utánozzák. Dinit egyre mélyebb válságba sodorják bontakozó érzelmei, nevelőapja megalkuvó intelmei és a felnőtt világ sok más ellentmondása. Miután egy botrány miatt Pierre-t kizárják a gimnáziumból, egy lopott autón Dini és Magda is elindul vele Nyugatra.

Emberek a havason (1942)

Erdélyi havasok. Felhők, fenyők, kis ház. Itt él Csutak Gergely székely favágó a feleségével, Annával és Gergővel, a kisfiúkkal. A táj szépsége, a természet közelsége mégsem hoz töretlen boldogságot. A szép fiatalasszonyra szemet vet a munkaadó, míg férje távol van. Anna elmenekül, de  szakadékba zuhan, és meghal. Gergely halálos bosszút áll, megöli a felesége haláláért felelős személyt.  Bebörtönzik, de amikor újra lehull a hó és eljön a karácsony, megszökik, hogy ajándékot adhasson a kisfiának, a kicsi Gergőnek.

A kis Valentino (1979)

Egy fiatalember egyetlen napjába - egymást áthatva - történetek sora épül az őt körülvevő világról, amelyre nem tud megfelelő módon reagálni. Sz. László húsz év körüli fiatalember, kocsikísérő egy Pest környéki szövetkezetnél. Egyik nap, minden különösebb elgondolás nélkül, nem adja postára a rábízott hivatalos pénzküldeményt, a tizenötezer forintot. Nem tér vissza munkahelyére, hanem céltalanul útnak indul. Költekezni kezd, azt teszi, ami jólesik, hogy részesüljön mindabból, amiből eddig - pénzszűke miatt - kimaradt. Nosztalgiáját egy másfajta élet után mégsem tudja - egyetlen napra sem - beteljesíteni, mert nem tud élni a pénz adta lehetőséggel. Estére mindig elszórja az egészet, ezért minden egyes nap éppolyan üres és érdektelen marad számára, mint a többi. Utolsó útja - önszántából - a rendőrőrsre vezet.

Az én XX. századom (1989)

A XX. századdal egyszerre érkezik Magyarországra Dóra és Lili, az egymástól csecsemőkorukban elválasztott ikerpár, akik azóta is külön utakon járnak. Dóra egy könnyelmű szélhámosnő, Lili pedig anarchista. Egyszerre szállnak le az Orient expressről, de továbbra sem találkoznak. Z. úr, a különös arisztokrata külön-külön ismeri meg a két lányt, akik számára eggyé olvadva testesítik meg a Tökéletes Nőt.

Hannibál tanár úr (1956)

A tragikomédia főhőse egy jelentéktelen külsejű, apolitikus kisember: Nyúl Béla középiskolai tanár. Hannibál pun hadvezér halálának körülményeiről írott teljesen ártatlan tanulmánya miatt a politikai jobboldal, a fajvédő demagógia támadásának középpontjába kerül, amely végül is halálát okozza.

Apa (1966)

A film hőse Takó Bence, akinek gyerekkorában, 1945-ben meghalt az apja. Budapest romokban áll, vége az ostromnak. Roosevelt amerikai elnök halála miatt a házakon fekete zászló van, de a kisfiú azt hiszi, apukáját gyászolják, akit a kórház kertjében temettek el, mert orvos volt. Ábrándképeiben az Apa jelöltként indul a választásokon, május elsején felvonul vele a dísztribün előtt, sőt Apa képei már betöltik az egész teret. 1956-ban a tüntető tömegben látjuk; az egyetemen valaki megkérdezi, hogy ki volt valójában az apja, talán valamilyen funkcionárius. Takó Bence, hogy megfeleljen a benne élő apa-képnek, veszélyes feladatot vállal: elhoz a kollégiumból egy zászlót. Mire visszaér az egyetemre, a helyiség már tele van zászlókkal. A felesleges  hősködés, csupán Apa-utánzás volt, de azért megcsinálta. Takó és szerelme, Anni kabátján sárga csillag van, de mivel nincs rá szükség, a fiúról leveszik a jelvényt és nyilas sapkában, fegyverrel a kezében terelgeti az üldözötteket. Egy újabb epizódban Apát látjuk, amint fellép a háborúban szétlőtt, üresen álló villamosra; az arra járók megtolják a kocsit, egyre többen segítenek és szállnak föl rá, mások cédulákra írt üzeneteket ragasztanak az oldalára. Apa vezeti. Az egyetemisták kirándulásán Takó a vonatból egy állomás nevét pillantja meg: Adorjánpuszta. Hirtelen az emlékezetébe villan: itt született Apa. Végiglátogatja azokat, akik ismerték őt, es elkezdi keresni az Apa igazi arcát, de az emlékek már elmosódtak. A film végén halottak napja van, égnek a gyertyák, és Takó Bence a temetőben van az apja sírjánál.

Körhinta  (1956)

Pataki István azt tervezi, hogy kilép a biztos megélhetést jelentő termelőszövetkezetből, lányát, Marit pedig Farkas Sándor egyéni gazdához akarja feleségül adni, hogy egyesíthessék a földjeiket. A lány azonban Bíró Mátét szereti, akivel a szövetkezetben ismerkedett össze, ezért szembeszáll apja akaratával. Egy lakodalmi mulatság során Bíró és az indulatain uralkodni nem képes Farkas nyílt összetűzésbe keveredik, miután Mari és Máté önfeledten táncolnak egymással. Amikor Mari kijelenti apja előtt, hogy Mátét szereti, és nem hajlandó feleségül menni Farkashoz, Pataki baltával támad rá, mire a lány elmenekül otthonról. Összetalálkozik Mátéval, aki hazaviszi és közli az apával, hogy el akarja venni a lányát. Pataki beletörődik a dologba, és nem harcol tovább a lánya elhatározása ellen.

Szegénylegények  (1965)

A kiegyezés után gróf Ráday Gedeon a kormány megbízásából megkezdi az ország közbiztonságának újraszervezését. Többek között azon dolgozik, hogy a szegénylegényeket megtalálja, és ártalmatlanná tegye, akik az 1848-49-es szabadságharcban Rózsa Sándor betyárcsapatában harcoltak. Az elfogottakat az Alföldön, egy sáncban tartják fogva. Itt magánzárkákban és szabad ég alatt élnek a rabok, és a puszta földön alszanak. Egy tanyán a közelben folynak a kihallgatások. Bírósági tárgyalások, jogszerű ítélethozatal itt nem zajlik. A hatalom emberei megpróbálják egymás ellen kijátszani a fogvatartottakat. Gajdor, aki három embert ölt meg, besúgóvá válik, hogy mentse a bőrét. Miután fogolytársai szemében gyanússá válik, hiába kér védelmet a csendőröktől: azok nyitva hagyják éjjel a cellája ajtaját, és valaki megfojtja az árulót.  A film végén a hatalom katonái újonctoborzást szerveznek. Az egyik volt szegénylegény lovas tudását dicsérve megbízzák, hogy válogassa ki a volt betyárokat az újoncok közül, mert ezekből a legényekből szabadcsapatot alakítanak ki. Amikor valamennyien összegyűltek, kihirdetik Ferenc József császár és magyar király ítéletét:  Rózsa Sándor, a vezér kegyelmet kapott. A legények örömükben Kossuth-nótát énekeltek, de következett az ítélet második fele: a többiek meg fogják kapni a méltó büntetésüket, és életük elvesztésével lakolnak meg az engedetlenségükért.